 |
| Ismét túrázás a sziget belsejében, vagyis köd és szitáló eső, de azért így is élveztük. Innen indult az ösvény |
 |
| Az út végig a régi vízvezetékek, levadák, mentén vezetett, ez sok madeirai túraútvonalra jellemző |
 |
| Gyakran kellett alagutakon áthaladni, még szerencse, hogy a telefonnal világítani is lehet |
 |
| Ez a kilátás azért megérte |
 |
| A visszaút során még gyorsan útbaejtettük a tipikus madeirai házairól híres falut, Santana-t |
 |
| A negyedik napot kicsit lazulósabbra vettük, és strandolni mentünk. Madeirán mondjuk ritka a jó strand, mert mindenhol nagyon meredeken emelkedik ki a szárazföld a tengerből, de van egy híres fürdő, ahol kellemesen lehet úszni, anélkül hogy a hullámok hozzávágnának a sziklákhoz, ezt mi is kipróbáltuk. |
 |
| A víz egész kellemes volt, még én is úsztam |
 |
| Aztán még egy fekete homokos strandot is kipróbáltunk |
 |
| Milyen gondmentesnek nézünk ki, és valóban :-) |
 |
| A visszafele úton nem egy hasonló vízesést láttunk |
 |
| A napot egy hangulatos kis faluban zártuk |
 |
| Megint túrázás, be a hegyekbe egy vízeséshez |
 |
| Délután meg egy völgyben lévő faluba látogattunk, itt Dani már kezdett fáradni. |
 |
| A nap végén meg újra a főváros és vacsora |
 |
| A piacon kezdtünk |
 |
| Majd egy libegővel felmentünk a város tetejére |
 |
| Ahol egy botanikus kertben töltöttük a nap nagy részét |
 |
| Lefelé meg stílusosan tobogánnal mentünk |
 |
| Fő a biztonság. Az nem baj, ka kiesünk a kanyarban, de legalább covidosak nem leszünk. |
 |
| Aztán egy kis délutáni koktélozás |
 |
| És sütizés |
 |
| És a nap végén még egy kilátópont |
