Ickleton open gardens

Még tavasszal a szomszéd faluban volt egy olyan nap, hogy meg lehetett nézni a kerteket, és mint kiderült, van ott egy akkora birtok, mint a falu többi része együttvéve. Ott készültek ezek a képek, Leóékkal voltunk.

Random képek a közelmúltból

Azt hittem nem is vagyok olyan nagyon lemaradva a blogolással, aztán a képeket megnézve rájöttem, hogy mégis. Szóval ilyesmik történtek mostanában.

Egy tavaszi sétán

Ez a hintaszék idei szerzeményem, nagyon elégedett vagyok vele

Itt még nem volt aszály, és szépen zöldellt a mező

Ez és a következő képek cserkésztáborban készültek

Egyszer még az angol tengerpartra is eljutottunk

Ez meg csapatépítés, ugrálóváras akadálypályás futóverseny,
jó kis móka volt

Kertünkben meg ilyen gomba nőtt

Amit aztán el is fogyasztottunk

Aktuális szakbarbárság

Már régen írtam a munkámról, pedig ott aztán mindig történik valami. Ennél a cégnél két év még nem telt el ugyanúgy. 2018-ban majdnem csődbe mentünk, aztán megvett minket egy amerikai befektető, és azóta nagyon megindultunk. A covid szintén dobott az üzleten, és az, hogy nálunk a legnagyobb lezárások alatt se volt leállás.

Szóval a cégnek igen jól megy, a mi csoportunknak meg különösen, tavaly mi lettünk a legjobb teljesítők, megdupláztuk az évre tervezett bevételünket. Rengeteg a munkánk, folyamatosan több mint száz projektet futtattunk párhuzamosan, és rengeteg a fennforgás. Tavaly egy csomó embert felvettünk, és mostanra 25 fősre nőtt a csoport.

Hogy ilyen jól alakul az elmúlt év, senki sem gondolta volna, a vezetőség nagyon meg van velünk elégedve, mára már teljesen megbíznak a döntéseimben, ha valamit venni szeretnék, vagy több ember kell, gyakorlatilag teljesen rám bízzák. Nem vacakolok, gyorsan hozok döntéseket, és haladunk előre mint az ágyúgolyó. Ugyanakkor igazságos vagyok, igyekszem mindenkiből a legjobbat kihozni, és emiatt érezhetően szeretnek a kollégáim.

Szóval összességében nem élvezhetném jobban a munkám, szuper érdekes, változatos témákon dolgozunk egy nagyon barátságos csapatban. Minden reggel őszinte örömmel megyek dolgozni, ami tudom, hogy óriási nagy szerencse, és nagyon sokra értékelem.

Persze azért azt nem mondom, hogy a dolog stresszmentes lenne, oltári sok a munka, és rám többnyire csak akkor van szükség, amikor 'the shit hits the fan', és magyarázni kell a nem optimális eredményeket, ami néha a mi hibánk, de sokszor nem, csak a biológia nem úgy működik, ahogy azt elterveztük, és mivel oltári összegek mennek bele az ilyen kutatásokba, ettől mindenki baromira frusztrálódik, és egymásra mutogat. De én azért bírom a gyűrődést, nem kell félteni ;-)

Nade akkor egy pár példa azokra a menőségekre, amiket mostanában csinálunk. Jelentkezett hozzánk egy mikroszkópos szakértő, és én szimatot kapva rögtön lecsaptam rá, így most végre nemcsak hogy sokkal jöbban csináljuk, amit eddig csináltunk, de új irányokba is elmehetünk. Ilyen menő képeket gyártunk:

Részletekbe nem megyek bele, de páldául nézzük, hogy az immunsejtek hogyan ölik meg a rákos sejteket, agysejtek hogyan kebeleznek be amiloidot (ez okozza az Alzheimer-kórt), és hogyan vesznek fel immunsejtek vírusokat és prezentálják a többi immunsejtnek.

Idei nagy befektetése a cégnek, hogy megveszünk egy olyan műszert, ami egy a gyógyszerkutatás kezdeti szakaszán lévő hosszú biológiai folyamatot felgyorsít, és megsokszorozza a sikeres kimenetel valószínűségét. Tudományos szempontból ami szerintem oltári cool, hogy egy mikrocsipen egzesével növeszt sejteket, nézi, hogy azok hogy viselkednek, és kiszelektálja a jókat. A műszer, és nagyítva, hogy mi történik a mikrocsipen:

Robotokat is fogunk venni, mert annyi a munka, hogy a kézzel pipettázást már nem győzzük:

Mikor a gyerekekneknek mutattam, kissé csalódottak lettek, hogy a robotaim nem is úgy néznek ki, mint az igazi robotok. Pedig szerintem azért menők.

És végül még egy olyan műszert is szereztünk, ami egyesével tudja nézni, hogy a sejtek milyen anyagokat szekretálnak, és ezzel hogy reagálnak a különböző vakcinákra.

Remélem senkit nem terheltem túl tudományosan, gondoltam kicsit eldicsekedek, köszi az olvasást!

Itt a tavasz!

Két héttel ezelőtt nárcisz fesztiválon voltunk, mert ezek az angolok komolyan veszik ám a nárciszaikat. Sok látnivaló volt, az idő gyönyörű, sok jó kép készült.