Na már azt
hittétek vége a blognak, mi? Hát már én is...
Nagy hallgatásunk
legfőbb oka, hogy mivel úgy gondoltuk most éppen semmi bajunk, csináltunk
magunknak, és házvásárlásba kezdtünk. Még korántsem lejátszott meccs, úgyhogy
részletekbe most nem megyek bele, majd ha már biztosak lesznek a dolgok, csak
mentségül hoztam fel.
Amúgy minden a
legnagyobb rendben, Áronnak szuper jól megy a suli, egyre magabiztosabb és
kiegyensúlyozottabb, jó látni, hogy ilyen jól érzi magát a bőrében. Olivér meg baromi
kis zsivány lett, egy percre nem veheti le róla az ember a szemét, egyszerre
oltári aranyos és hihetetlen idegőrlő. Danival is jól vagyunk, nyomulunk
rendesen, ami tőlem nem meglepő, tőle már annál inkább, de úgy tűnik igencsak megtalálta magát a bioinformatikában.
Képügyileg is
lemaradtunk teljesen, Olivér szülinapja kapcsán lett egy pár jó kép,
biyonyítékul felteszem, hogy legalább a gyerekek jól néznek ki :-) Most ennyire
futotta, de jelzem, hogy a közeljövőben blog feltámadás várható...
|
Ez még egy korábbi állatkertezés |
|
Nyúl kontra Olivér 1:0 |
|
Na ez meg már a mostani szülinap |
|
Adél és Olivér között ugyanúgy három nap van mint Leó és Áron között |
|
Ez meg már a szülinapi állatkert |
|
Egész nap rohangáltak mint akit felhúztak |
|
A legjobb egyértelmüen az elefantok között elmenő gőzmozdony volt |
|
Én az ilyen zöld füvön még így négy év után se tudok felülemelkedni |