Mostanában nem nagyon van időm olvasni, de az elmúlt időben szert tettem pár remek könyvre, amik mindenképpen megérdemlik, hogy a blogon is megemlékezzek róluk.
Az utolsó előtti huszár
Ez valójában nem is egy "igazi" könyv, hanem egy képregény, amire még 2 évvel ezelőtt fizettem be egy közösségi finanszírozási kampány keretében. Aki esetleg nem tudná, hogy miről van szó: vannak kreatív alkotók, tervezők, designerek, akik kitalálnak valami szuper jó dolgot, de nincs rá pénzük, és/vagy nincs egy kiadó/cég mögöttük, aki betolná a szükséges tőkét az ötlet megvalósításához. Ilyenkor jön jól a közösségi finanszírozás: ha a tervvel kellően sok embert tudnak meggyőzni, hogy támogassák a projectet, akkor a termék/alkotás megvalósulhat. Persze, ez nem vásárlás, van némi rizikó, hogy a project esetleg megakad valahol (lelép az alkotó). Ilyenkor bukó van. Szóval a képregény viszonylag szerény csúszással most a nyár folyamán elkészült és szeptemberben kis is postázták. Lehetett volna személyes átvétel is egy kiadói bulin, de ugye az nem jött össze.
Ez egy történelmi ihletésű misztikus horror-kaland képregény. A sztori az első világháború idején játszódik, és nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy van egy titkos huszárezred, a "tizenkettesek", akik természetfeletti lényekkel küzdenek. Ebben az epizódban pl. a kis gömböccel. Ami elsőre viccesen hangzik, de ha belegondolunk, hogy volt valami cucc a padláson, ami megevett egy csomó embert, akkor már látjuk, hogy miféle történet fog ebből kikerekedni.
Eocén élővilág a Kárpát-medencében
Mindig is érdekelt a paleontológia, különösen az eocén élővilág, nem csoda, hiszen Tokod környékén számtalan helyen lehet belebotlani ebből a korból származó kövületekbe. Ezen kívül családi vonatkozás révén is érintett vagyok: édesapám a Dorogi-medence eocén kori barna kőszén kitermelésében vett tevékeny részt, anyai nagyapám még a feltárásokat megelőző kutatófúrásoknál dolgozott fúrómesterként az eocén programban.
A könyv bemutatja a magyar eocénkutatás történetét a 19. századtól napjainkig, különös tekintettel a már előbb említett eocén programra. Részletes leírást ad a korabeli éghajlatról, domborzati viszonyokról, számba veszi az összes jelentősebb magyarországi eocén kori lelőhelyet és fontosabb fosszíliát. Nyilván Tokod neve számos helyen előkerül, pl. ebből a könyvből tudtam meg, hogy a Dank-hegy egy vörösalga törmelékből és algagumókból álló zátonyépítmény. :D
A könyv egészen elképesztően igényes és színvonalas. Ezelőtt még sosem csináltam ilyet, de kikerestem a szerkesztő elérhetőségét és írtam neki egy köszönő levelet. (Magát a könyvet Dulai Alfréd, a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani tárának igazgatója szerkesztette, de van vagy tucatnyi közreműködő szerző) Válaszában küldött egy cikket, amiben leírtak egy parányi pörgekarú fajt (Argyrotheca tokodensis), amit a tokodi buszmegálló mellett összeszedett eocén korú márgából iszapolással izoláltak. Zseniális.
Atlas of the Moon
Miután megvettem a távcsövet és többször is sikerült a Holdat szemügyre venni, elég gyorsan megfogalmazódott bennem az igény, hogy OK, látok egy csomó krátert, de jó lenne tudni, hogy melyik melyik, nem csak úgy ad-hoc tátani a számat. Ehhez egy jó Hold atlaszra van szüksége az embernek, és, ha Hold atlasz, akkor Antonín Rükl.
A hold atlaszok, hasonlóan a földi és anatómia atlaszokhoz, rajzoltak, mert hiába tudunk nagyon szép, nagy felbontású fényképeket készíteni nagy távcsöveinkkel vagy műholdjainkkal, a dolgok igazán lényeges momentumait rajzokkal lehet megragadni. És ez a bizonyos Rükl hold kráterek rajzolásának abszolút nagymestere (volt). Egy csehszlovák csillagász/térképész, aki kb. egész életét a Hold tanulmányozásának és atlaszok készítésének szentelte. A Hold atlaszát rengeteg helyen kiadták és világszerte abszolút etalonnak számít. Nem könnyű hozzájutni: 5-6 éve Magyaroszágon is kiadták, de olyan megkötéssel, hogy csak 600 darabot nyomhatnak. Nyilván azonnal elfogyott. Antikvár könyvek között is többnyire 100 font felett cserélnek gazdát. Viszont nekem az ebay-en hatalmas szerencsém volt: sikerült egy kifogástalan példányt leakasztanom 24 fontért. A sikert valószínűleg annak köszönhetem, hogy az eladó elgépelte az író nevét, így vélhetően nem akadtak rá az emberek.
Minden nagyobb, névvel rendelkező kráter a rajz mellett szerepel: kiről lett elnevezve a kráter, mekkora az átmérője és milyen főbb morfológiai tulajdonságokkal bír.
