Na végre, lett egy kis időm a blogra írni. Sokan mondanak sokfélét az okostelefonok előnyeiről és ártalmairól, a mai sztori az előbbiekről szól. A road trip-re minél jobban felkészül az ember annál jobb, kevéssé érik meglepetések és kissebb eséllyel hagy ki érdekes látnivalókat. Erika erről sokat tudna mesélni... mármint a felkészülés előnyeiről. (Én inkább a felkészületlenség hátrányaiban szereztem komoly gyakorlatot.) De mindent még a legfelkészültebb utazó sem tudhat! Amikor ezerrel szaggattunk kereszül a sivatagon Las Vegas felől Los Angeles irányába a 15ös úton, meglepő látványban volt részünk (amit most kénytelen leszek egy internetről csórt fényképpel bemutatni, mert mi nem fotóztunk): a sivatagban volt néhány magas torony, amik teteje elképesztő erővel világított, és ezernyi kis fénysugár tartott belőle a föld felé.
Találgattuk, hogy mi lehetett ez az épület és ez a jelenség. Itt jön be a képbe az okostelefon: megnéztük a google.maps-en, hogy azon a helyen mi található, így bukkantunk erre a helyre.
A térképről megtudtuk, hogy amit látunk az egy naperőmű, és van egy saját wikipédia szócikke, ahonnan folytattuk az okosodást. Szóval a napenergia hasznosításának két alapvető módja létezik: fotovillamos, amikor a fényt közvetlenül elektromossággá alakítjuk és fototermikus. Az Ivanpah völgyben található erőmű ez utóbbi csoportba tartozik, ahol a tükrökkel a napfényt a központi toronyra vetítik, ahol a hőenergia először víz vagy más folyadékközeget hevít, majd gőzzel termelnek villamosenergiát. A project érdekessége, hogy az egyik befeketető a Google, aki nagy hangsúlyt fektet ökológiai lábnyomának minimalizlására, majdnem 200 millió dollárral szállt be a projectbe. Az erőmű 1600 hektáron gyűjti a napfényt 170000 tükör segítségével a Mojave sivatagban, maximális kapacitása 377MW, ami kb. egyötöd paksi atomerőműnek felel meg. A project érdekessége, hogy miután Arnold Schwarzenegger (Kalifornia egykori republikánus szenátora) 2010-ben elindította a beruházást, hosszú ideig állt a munka, mivel a környezetvédők nyomására sivatagi teknősöket kellett kiktözetetni a műveleti területről. A Kb. 200 teknős áttelepítése, a beruházás késleltetésének kötségei miatt, 12 milió forintos kárt okozott teknősöként(!!) a kivitelezőnek.
A környezetvédőknek valahogy sose elég jó... mondjuk tény, lehetett volna okosabban csinálni (nem érintetlen területre építeni, közelebb a városhoz), de azért ökológiai katasztrófát vizionálni egy sivatagban megépített naperőmű felett... szerintem csak lejáratják magukat és az egész környezetvédelmet.
Nem sokkal a naperőmű után utunk rengeteg repülőgép mellett vezetett. Okostelefonunk segítségével megtudtuk, hogy épp a kaliforniai repülőgéptemetők (Aircraft boneyard) egyike mellett haladunk. Ezek olyan sivatagos területek, ahol egy reptér mentén hatalmas mennyiségben állomásoznak leszerelt, forgalomból kivont repülőgépek. (a száraz, sivatagi tárolás a korrózió visszaszorítását szolgálja) Ezeken a "boneyard"-nak nevezett létesítményeken a repülőgépeket szétszedik ócskavasnak, vagy felújítják, esetleg eladják. (Egy 2. világháborús gépet már 45o dollárért meg lehet kapni, amikor a 4o.es évek végén leszerelték a hatalmas, akkorra már elavult flottát.)
Itt egy kis video, ha valaki még többet szeretne megtudni ezekről a dögökről:
A filmet elnézve nem is érzem olyan nagynak azt a pazarlást, amit a laborban csinálunk. :)
Itt is vannak vannak még érdekes képek:
http://www.environmentalgraffiti.com/urban-exploration/news-10-incredible-airplane-graveyards
 |
| Ez a kép már közelebbről mutatja a létesítményt, erről már könnyű kitalálni, hogy egy naperőművet látunk. (foto: wikipedia) |
Találgattuk, hogy mi lehetett ez az épület és ez a jelenség. Itt jön be a képbe az okostelefon: megnéztük a google.maps-en, hogy azon a helyen mi található, így bukkantunk erre a helyre.
A térképről megtudtuk, hogy amit látunk az egy naperőmű, és van egy saját wikipédia szócikke, ahonnan folytattuk az okosodást. Szóval a napenergia hasznosításának két alapvető módja létezik: fotovillamos, amikor a fényt közvetlenül elektromossággá alakítjuk és fototermikus. Az Ivanpah völgyben található erőmű ez utóbbi csoportba tartozik, ahol a tükrökkel a napfényt a központi toronyra vetítik, ahol a hőenergia először víz vagy más folyadékközeget hevít, majd gőzzel termelnek villamosenergiát. A project érdekessége, hogy az egyik befeketető a Google, aki nagy hangsúlyt fektet ökológiai lábnyomának minimalizlására, majdnem 200 millió dollárral szállt be a projectbe. Az erőmű 1600 hektáron gyűjti a napfényt 170000 tükör segítségével a Mojave sivatagban, maximális kapacitása 377MW, ami kb. egyötöd paksi atomerőműnek felel meg. A project érdekessége, hogy miután Arnold Schwarzenegger (Kalifornia egykori republikánus szenátora) 2010-ben elindította a beruházást, hosszú ideig állt a munka, mivel a környezetvédők nyomására sivatagi teknősöket kellett kiktözetetni a műveleti területről. A Kb. 200 teknős áttelepítése, a beruházás késleltetésének kötségei miatt, 12 milió forintos kárt okozott teknősöként(!!) a kivitelezőnek.
 |
| A zöldek szerint a teknősmentő akció sikerteken volt, mivel a teknősök valószínűleg nem élték túl a költöztetéssel járó stresszt. |
Nem sokkal a naperőmű után utunk rengeteg repülőgép mellett vezetett. Okostelefonunk segítségével megtudtuk, hogy épp a kaliforniai repülőgéptemetők (Aircraft boneyard) egyike mellett haladunk. Ezek olyan sivatagos területek, ahol egy reptér mentén hatalmas mennyiségben állomásoznak leszerelt, forgalomból kivont repülőgépek. (a száraz, sivatagi tárolás a korrózió visszaszorítását szolgálja) Ezeken a "boneyard"-nak nevezett létesítményeken a repülőgépeket szétszedik ócskavasnak, vagy felújítják, esetleg eladják. (Egy 2. világháborús gépet már 45o dollárért meg lehet kapni, amikor a 4o.es évek végén leszerelték a hatalmas, akkorra már elavult flottát.)
 |
| Persze nemcsak harci gepek pihennek ezeken a roncstelepeken: a jobblétre szenderült MALÉV gépei is egy arizonai sivatagban várják sorsuk beteljesedését. |
Itt is vannak vannak még érdekes képek:
http://www.environmentalgraffiti.com/urban-exploration/news-10-incredible-airplane-graveyards
Egyre jobban érik a gondlat, hogy nekem is el kell ide jutnom. Anyahajók, naperőművek, és egy nagy rakás kiszuperált repülő, ez valahol a mennyország felé félúton lehet! :D (csak ne lenne olyan meleg arrafelé mindig)
VálaszTörlésEz MENNYIRE meno mar! Es en a dogleszto meleget es napsutest is szeretem.
VálaszTörlésAranyos, es egyben jellemzo a leirt naperomu/teknos sztori. Annak ellenere, hogy talan valoban ertelmes felvetes naperomuvet telepiteni ott, ahol sokat sut a nap, a tenyleges kerdes az, hogy a maximalisan kinyerheto energia a szuksegletek hany szazalekat elegiti ki. A sok MW nem biztos, hogy olyan fantasztikus, ha Kalifornia ossz villamosenergia fogyasztasaval vetjuk ossze. Tovabbi problema, hogy a megtermelt elektromos energia tarolasa nem megoldott, hatekony elszallitasa a kapcsolodo hagyomanyos eromuvek osszehangolasat igenyli. Vegul meg a kornyezet esztetikai szennyezeserol sem szabad elfeledkezni (errol szeretunk elfeledkezni, csak akkor lepodnenk meg, ha a naperomuvek is olyan nepszeruek lennenek, mint a szeleromuvek Kaliforniaban). Mindezek ellenere, kiserletezgetni jo, csak ezt ne a zoldek felugyelete alatt tegyek.
VálaszTörlésEzek az újfajta naperőművek nemcsak nappal tudnak villamosenergiát termelni. A víz mellett/helyett olyan hőtároló folyadékot (jellemzően valamilyen olajszármazékot) melegítenek a napfény segítségével, aminek nagyon nagy a hőkapacitása és a forráspontja is magasabb a víznél. Így akkor is tud vizet forralni, ha éppen éjjszaka van. Azt mondják, hogy ezek a viszonylag egyszerű berendezések jobbak a klasszikus napelemeknél, mivel azok előállítása költséges és sok ritkafémet igényel a speciális ötvözetek miatt.
TörlésA kapacitás kérdés fontos dolog, ha nem csak "játék" erőműveket akarunk építeni, de itt azért ennél jóval többről van szó! Ez az egy naperőmű 14o ezer háztartást képes ellátni villamosenergiával. Persze arányaiban ez még nem sok, de hány ilyen erőművet lehet építeni a sivatagban? Hely az van. Persze a legjobb megoldás a fúziós erőmű lenne.