Tokodiak a vadnyugaton - folytatásos kalandregény, 0. rész

Ismét vendégek érkeztek hozzánk, és ismét útnak indulunk, hogy felfedezzük az Amerikai Egyesült Államok egy kis szeletét: nagynénémékkel dél felé, Los Angeles és San Diego irányába indulunk, majd Las Vegas, végül a Sequoia nemzeti parkon keresztül térünk majd vissza a San Francisco-i öböl biztonságos, urbanizált övezetébe. A road-trip 8 napig tart, és terveim szerint minden nap születik egy kis blogbejegyzés, az adott nap eseményeiről, így az otthon maradottak szinte velünk tarthatnak az út során. A következő szuper képeket Adi készítette a repülőn: 

Grönland hegyei

Fjordok

Tipikus kaliforniai táj.

A San Francisco-i öböl déli oldalán ilyen nagy derítők vannak, nem tudom, hogy  mi lehet.

Pár perccel landolás előtt.

Szegény Adiéknak nem volt sima az útjuk: habár reggel vidáman olvastuk a SMS-t, miszerint már a San Francisco-i gépen vannak, akkor még nem tudtuk, hogy Frankfurtban 15 perc futás után is egy hajszálon múlott, hogy elérjék a gépet. Különben a bevándorláson simán átjutottak, és már indultunk is hazafelé. Otthon már be volt keverve a továbbfejlesztett bölényburger, és Erika csoda brownie-ja, aminek egyből neki is láttunk. Most már sokkal rutinosabb voltam: a hamburgerhúst jobban kilapítottam, és serpenyő helyett egy májer öntöttvas asztali grillen sütöttük meg őket, és a tetejükre olyan sajtot tettünk, ami valóban elolvad (French Swiss :-). A nagyon fimon, kézműves zsömléket megpirítottuk, egyik felére jött a husi, a másikat megkentük avokádóval, jött rá a sok organic saláta, hagyma, rukkola, uborka. Csodálatosan finom volt... Ugyancsak hatalmas tetszést arattak kolibrijeink. A desszert után már mindenki a kipukkanás szélén állt, gyorsan el is tettük magunkat holnapra, hiszen nagyon hosszú út áll előttünk.

A kis asztali grillünk. Sajnos az erkélyünkön nincsen asztal,
így kénytelen  voltam  a földön  beizzítani.

A kész husik.

Éhes a banda

Erika nem tudta megállni, és beleharapott mielőtt lefényképezte volna.