Villám helyzetjelentés, mert most csak ennyire futja. Novemberben Dani öccse (a.k.a Ákos nagybácsi) is meglátogatott minket, akivel megnéztük a mamutfenyőket, aztán a fiúk elmentek egyet túrázni a Yosemite-be is. Ezen kívül meg szívunk. Őszintén szólva marhára kivagyunk, én mindenképp. Január 7-ére van haza repjegyünk, ez biztos, hogy utána mi lesz, azt még nem tudjuk. Van néhány folyó ügy, reméljük valamelyik összejön. Mindenesetre az, hogy nem tudjuk, hogy melyik országban fogunk lakni egy hónap múlva, borzalmasan idegörlő. Végül jöjjön néhány kép, amivel minden hitelességemet elvesztem, hiszen egyáltalán nem támasztják alá azon állításomat, miszerint nekünk nehéz.
 |
| Ime, a mamutfenyők |
 |
| Hát ez az usánka oltári cukker |
 |
| Művészfotó, amin mindenki rajta van |
 |
| A friss levegőt nem lehet sokáig bírni |
 |
| A Csendes-óceánnál is jártunk, hisz itt nőnek a parti mamutfenyők |
 |
| Áronnak határozottan tetszett a tengerpart |
 |
| Még világítotorony is volt |
 |
| Sőt még gomba is |
 |
| Yosemite vízesés |
 |
| Dani gondoskodott róla, hogy Ákosnak legyen mit feltölteni a Facebook-ra |
A képek mindenesetre brutálszépek! és hajrá!
VálaszTörlésTök jó, gyönyörű és közben szívás, ismerem az érzést! Tudunk találkozni, ha jöttök?
VálaszTörlésujbol csak annyit tudok mondani, szoritok, sokszor eszemben vagytok es remelem hamarosan rendezodik ez a nehez idoszak.
VálaszTörlésDrukkolunk, hogy rendeződjetek, valami biztosan összejön!
VálaszTörlésMi is aznap repülünk, csak kifele, majd pacsizunk az óceán felett...
hat... a kepek szepek...
VálaszTörlésKitartás, a képek pedig nagyon szépek ;)
VálaszTörlés