Visszanézve a blog fénykorát, meg kell hogy állapítsam, hogy jelentős minőségromláson mentünk át az elmúlt években, míg régebben mindenféle random érdekességről beszámoltunk, mára már tobbnyire pár havi kiscsaládos helyzetjelentésre redukálódtak a posztok. Igy most megpróbálom menteni, ami menthető, és kis színt és változatosságot vinni a blogba. Ehhez kapcsolódó első kísérletem (némileg gyenge, de valahol el kell kezdeni), ez a szám, amit ma hallottam a rádióban hazafelé menet, kellően bizar, de van benne valami.
Az irany jo, ees meghajlas az igyekezetert (foleg a gombolyodesi idoszak vegefelee:)) Egy dolog biztos. A szamlakat een sokaig el szoktam tenni, hogy aztaan ne tudjam, mit es hova is tettem. A szerelmes leveleimet meg a Google veegtelen bolcsessegeben bizva archivalom (hogy aztaan keesobb ne tudjam, hogy milyen kulcsszavakkal kell rakerdezni).
VálaszTörlésHajrá! a számot köszi, mert gyanús volt, hogy ismerem a szöveget Vonneguttól és ellenőriztem és kiderült, hogy hibásan ismertem, mert tévedésből van Vonnegutnak titulálva a szöveg :D
VálaszTörlésRemek commencement speech lenne! Mondtam, hogy egyszer kene NYC-ben elni!
VálaszTörlés