Újvilági Kalandok: Mikroszkóp

Mivel túl sokszor felhős errefelé az ég, és amúgy is hideg van így télen, nem tudom kihasználni a távcsövet kellőképpen. Szóval kellett keresni alternatív elfoglaltságot, amit a meleg szobában is lehet csinálni, akkor is, ha kint rossz az idő. Már egy jó ideje fontolgattam, hogy beszerzek egy (természetesen) használt mikroszkópot. Eszembe jutott, hogy gyerekkoromban milyen szuper volt a kis mikroszkópom, biztosan Áron is szívesen nézelődne.

"Látom a Holdat!" kiáltott fel Olivér, amikor belenézett a kikapcsolt mikroszkópba

Hosszas gondolkodás után licitáltam az ebay-en néhány gépezetre, és végül nagyon jutányos áron megcsíptem egy 30+ éves veterán kutatómikroszkópot. Nagyon komoly cucc: egy eredeti Olympus BH-2, fáziskontraszt objektívekkel (10x és 40x) és a hozzá való kondenzorral. Ezek a mikroszkópok a 80-as évek végén, 90-es évek elején sztenderdnek számítottak, de az Olympus már vagy 15 éve alkatrészt sem gyárt hozzájuk. Viszont ahogy az egyetemek, kutatóintézetek elkezdték leselejtezni egyre kevéssé támogatott mikroszkópjaikat, a műszerek megjelentek az amatőröknél, és most van egy nagyon aktív másodlagos piac. Hiszen, az évek során a kiváló optikai minőség mit sem változott.

Áron már egész profi a tárgylemezek előkészítésében és a mikroszkóp használatában

Ahogy említettem, a mikroszkóp fáziskontraszt technológiával szerelt. Fáziskontraszt mikroszkópok egy egészen elképesztő trükk segítségével a sejt láthatatlan alkotórészeit is láthatóvá tudják tenni. A technológia jelentőségét mutatja, hogy feltalálója, Frits Zernike, 1953-ban Nobel díjat kapott. A sima (brightfield) mikroszkópia olyan, mint a szemünk: különbséget tudunk tenni különböző átlátszóságú, színű dolgok között. A probléma az, hogy a sejtalkotó organellumok többnyire teljesen átlátszóak, ezért láthatatlanok a konvencionális módszerekkel. Nadeviszont, sűrűségük/törésmutatójuk különböző, a rajtuk áthaladó fény sebessége más. A fáziskontraszt mikroszkópiában ezt használjuk ki: különböző sűrűségű közegből kilépő fénysugarak más fázisban lesznek, egymással interferálnak, így alakul ki egy látszólagos intenzitás, ami már látható. A trükk különben nem igényel semmi extra műszert: csupán az objektívben és a kondenzorban vannak koncentrikus gyűrűk, amik kitakarják a direkt fényt, hogy csak az interferáló fénysugarak jussanak a szemünkbe. Nagyon okos.

A jobb oldali képen látható, ahogy feltűnnek a részletek

A mikroszkóp kb. 3 hete van meg, de használni csak 2 hete tudjuk, mert kellett hozzá rendelni tárgylemezeket és egyéb kisebb kiegészítőket. És miket láttunk vele eddig?

Minta a madáritatóból

A kerti madáritatóból hoztunk be kis mintát, amiben volt egy csomó egysejtű, kisebb többsejtű, de ahhoz, hogy életre keljenek téli álmukból kellett várni néhány napot. Ezen a kis videón egy amőbát kaptam lencsevégre és kísértem egy ideig. (a nagyítás 400x, és a videót 5x gyorsítottam)

A mikroszkóp trinokulár fejjel rendelkezik, azaz opcionálisan össze lehet kötni fényképezőgéppel. Nekem ehhez (egyelőre :) nincs kiegészítőm, de a mobiltelefonom kameráját kézzel az okkulárhoz tartva tudtam készíteni néhány felvételt. A következő felvételen egy kerekesféreg látható, ahogy élelem után kutatva szűrögeti a vizet. Nagyon ari.

Persze a legnagyobb cukiság természetesen a medveállatka:

Haematococcus zöldalga:

Romlott édesburgonya

Egyik nap a vacsorára szánt édeskrumplin vettem észre rothadást, amiből remek sarjadzó élesztőt, penészt tudtunk izolálni.

A nagy sejtek alul a krumpli keményítővel telt sejtjei. Középen, az elágazó láncba kapcsolódó kis sejtek élesztő, a kis fekete pontok körülötte baktériumok

Penész gombafonalak.

Hagyma, virágszirom egyéb növényi részek

A fentiek mellett tulajdonképpen minden kezünk ügyébe eső növényi részből lehet vékony nyúzatot, vagy metszetet készíteni. A metszetek persze nem túl szépek, de lehet rajtuk látni a sejtes szerkezetet.