Karácsony

Karácsonyra meglátogattak minket a szüleim, és az ünnepek összességében nagyon jól teltek. Először is, a több mint két hét alatt amit egy fedél alatt töltöttünk, egyszer se vesztünk össze. Ezek szerint működik az előrehozott újévi fogadalmam, miszerint nem leszek idegbajos és kiállhatatlan. (Vagy meg csak anyukámék ilyen toleránsak :-)) Ráadásul az időjárás még az itt megszokotthoz képest is kiemelkedően jó volt, szinte végig ragyogó napsütés.

Mivel az utolsó héten már igen megcsappant a létszám a laborban, meg tudtunk úgy lépni, hogy maradt még két napunk az utazásunk előtt kicsit ejtőzni, karácsonyfát disziteni, meg ilyenek. (Bocsi, de nem tudok hosszú i-t kicsikarni az amerikai billentyűzetből, a magyar laptopom meg felmondta a szolgálatot.) A karácsonyfánk meglepően jól sikerült, az tuti, hogy amig nagyon nem amortizál, le nem szedjük, mert nagyon hangulatos világitást kölcsönöz a nappalinak.

Ami az ajándékokat illeti, hát az interneten össze-vissza kattintgatok, aztán meg majd házhoz szállitják igen kényelmes módszernek meg lett az ereménye, mert ennyi mindent még sose vásároltunk össze. Például én egy filmben láttam, hogy létezik egy olyan dolog, hogy paint-by-numbers, ahol lényegében veszel egy kartonlapot ami számkódozva van, meg adnak festéket hozzá, és a végén kapsz egy egész szofisztikált festményt, amit te készitettél. Lényegében kifestőkönyv felnőtteknek, a tökéletes nyugdijas program. Aztán valamelyik nap eszembe jutott, hogy ezzel "unalmas" estéimen tök szivesen elszórakoznék, kértem egyet a Danitól. Ő meg mivel olcsó volt, rögtön vett hármat is, azt jött a meglepetés, mikor kiszállitották, ugyanis kiderült, hogy baromi nagyok, ráadásul olyan miniatűrök rajta a kifestendő részletek, hogy sokmindennek mondható, de békés nyugdijas elfoglaltságnak annak nem. Mindenesetre a fa alatt szuperul mutatott a három giganto csomag, és azóta már ki is próbáltuk, és valóban jó szórakozás.

Anyukám is kapott egy szerintem szuper ajándékot, a teljes Harry Potter könyvsorozatot egy nagyon baró kiadásban, ha ettől nem lesz rajongó, akkor semmitől :-) Sajnos azzal nem számoltam, hogy ezt haza is kell valahogy szállitaniuk, de végül is megoldották.

És az ajándékozás legvégén jött a nagy meglepetés, kaptam egy gyűrűt! (Hát végül is nyolc év után már épp ideje volt... Nem ám, csak viccelek :-)) Mindenesetre ez még engem is meglepett, nemhogy a szüleimet :-) Azt tudtam, hogy Tokodról igencsak nyomást gyakorolnak a Danira, kérdeztem is tőle mostanában, hogy van már barátunk a gyémánt biznisz-ben? (Ugyanis a rádióban itt két dolgot hirdetnek ész nélkül, gyémánt eljegyzési gyűrűt és még annál is drágább csodamatracot.) De mivel ezen mindig csak nevetett, gondoltam idén is koppon maradok, aztán kiderült, hogy mégse :-)

A képeknél meg egy dologra hivnám fel a figyelmet, a kismajommal és mókusokkal körülvett fekete kisjézuskára.