2012. március 27., kedd

Még élünk

Mivel az elmúlt időszakban teljesen elhanyagoltuk a blogot, gongoltam most már épp ideje újra jelentkezni, mielőtt az összes hűséges olvasónkat elveszitjük. Szóval igazából azért is nem irtunk, mert túl sok minden nem történt, a hétvégéken leginkább próbáljuk magunkat regenerálni a hétköznapok fáradalmai után. Engem most már másodszorra kap el egy influenza-megfázás-szerű nyavalya, a Dani is volt egyszer beteg, meg még egy kis egészségügyi kalandunk volt, erről majd külön blogban beszámolok.

Ráadásul év elején engem még "szakmailag is húzott az ág" ugyanis kellett tartanom egy munkabeszámolót, egy journal club-ot, és két posztert kellett készitenem házikonferenciákra. Ezek közül talán leginkább emlitésre méltó sztori a journal club.

Itt igyanis azt olyanból kell tartani, ami egyáltalán nem kötődik a labor munkájához, hanem valami nagyon egzotikus tudomány. Na én kitaláltam, hogy beszélek a DNS számitógépekről, ami számomra egy elég menő témának tűnt. Jó sok időt rászántam, hogy kibogozzam, hogy miről is van szó, merthogy ezeknek a cikkeknek csak kisrészben van közük a biológiához, inkább matekból meg számitástechnikából állnak, és az ábrák meg úgy néznek ki bennük, mint valami komplex elektromos kapcsolási rajz. Mindenesetre én eléggé meg voltam elégedve a végeredménnyel, szerintem marha jól elmagyaráztam, hogy hogy lehet DNS-sel összeadni, szorozni meg egyéb alap matematikai műveleteket végrehajtani, és hogy végre felfogtam, még menőbbnek éreztem mint eredetileg. Aztán szépen elmondtam a mondókámat, mig a vége felé a főnököm beszól, hogy szerinte ennek az egész DNS számitástechnikának semmi értelme, teljes időpocsékolás, és már tiz éve semmi jelentősebb előrelépést nem sikerült elérniük. Ezzel persze az összes kollégám hevesen egyetértett, és az egyik közölte, hogy csak azért jelenik meg minden évben a Nature-ben DNS számitogépes cikk, mert azt mindig felkapja a hiradó, mert a pórnépet jól lehet hülyiteni vele. Na gondoltam magamban anyátokat! Persze nyilvánosan pszeudo-intelligensen mosolyogtam, és próbáltam menteni a haza meg a DNS számitógépek becsületét.

A Dani állitja, hogy nem létezik, hogy mindenki értett hozzá, csak a főnöknek akartak tetszelegni, és a szájukat jártatták. Mindenesetre elég meggyőzőek voltak, és igencsak kiverték nálam a biztositékot.

1 megjegyzés: