2014. március 19., szerda

fotók

Tudom, hogy annyit ajnároztam már az új portré objektívet, hogy már mindnekinek a könyökén jönnek ki a látószögek és az f értékek, de most ismét van pár olyan fotó, amin be lehet mutatni, hogy egy-egy ügyesebb eszköz hogyan tud már-már csodát tenni a képpel.

Az első pár fotó kb. egy időben készült, és a kis picúrt mutatja, ahogy éppen hason próbál túlélni. Igyekeztem úgy készíteni a képet, hogy a baba feje kb. azonos méretet fedjen le a képből.

A baloldani a portré (45mm), a jobboldali a nagylátoszögű (9mm) objektívvel készült.
A nagyobb látószög (9mm) miatt kép előterében lévő baba arányai torzulnak. (A nagylátószögű objektívvel készült portrékat az aránytalanul nagy orrokról lehet felismerni.) A kislátószögű, portré objektívvel viszont az arányok valóságosnak tűnnek. Azt szokás mondani, hogy kb. 50mm-es objektív már az emberi szemnek tetsző arányokat ad vissza. 

OK, ez azért elég vicces... 
Persze bizonyos esetekben kifejezetten cél lehet a nagylátószög torzító hatása. Bár, azért nem hátrány, ha nemcsak karikatúrák vannak az ember fiáról.



A második pár fotó nemrég, egy kiránduláson készült: a babával ellátogattunk a Berkeley botanikus kertbe, ahol egy kis tavacska kb. rogyásig volt szalamandrával. Itt látni belőle párat:
Ilyen kis aranyos jószágok úszkáltak a vízben.
És, hogy fotós szemmel mi ebben a pláne? Az alábbi két kép ugyan onnan, ugyan azzal a beállítással készült. Az egyik képen csak a tükröződést lehet látni, a másik esetben szépen belátni a víz alá. 

A baloldali képen a víz alatti dolgokból nem látni semmit. A jobb oldali képen a szűrőt megfelelően forgatva a tükröződés nagyrésze eltűnik. A kép szélei felé a hatás nem olyan erős... szerintem ennek az lehet az oka, hogy a nagylátószög miatt nem mindenhol ugyan olyan a polarizáció.
A két kép között a különbséget a polárszűrő használata okozza. A víz felszínéről főleg polarizált fény verődik vissza, amit a szűrő megfelelő pozícióban elnyel, míg a háttérből érkező polarizálatlan fénysugarak gond nélkül áthaladnak, így láthatóvá válik a víz alatt világ. A polárszűrő, és maga a polarizált fény egy annyira rejtélyes és csodálatos dolog, hogy valószínűleg egyszer egy egész bejegyzést fogok neki szentelni.

És ez még csak egy kis ízelítő a kincseket rejtő, feneketlen fotóstáska mélyéről! (Mondjuk az én fotóstáskám ezzel kifújt :)

2 megjegyzés:

  1. A keppar eleg meggyozo erv a portre objektiv mellett, valoban, ilyesmi minden babas haztartasba kell. A polarizalt feny pedig boszorkanysag, szerintem. Ha polarszurovel novenyzetet fenykepezel, az hogy nez ki? Olyan, mint a sima, csak hosszabb az exponalasi ido? A mehek szeme miatt kerdezem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha simán levelet fényképezel, akkor azon nincs semmi különbség, a levelekről visszaverődő fény vagy nem polarizált, vagy nem annyira, hogy mi ezt érzékelnénk. Kicsit keresgélve a neten nagyon sok érdekes dolgot találni a növénykről visszavert fény polarizációjáról és hogy a méhek ezt hogyan használják.

      Érdekes, hogy a kép közepén lévő virágnak is más a színe... de lehet, hogy ez csak fotózási műtermék.

      Törlés