Az amerikai elnökválasztás

Nem tudom, hogy otthon mennyire lehet róla hallani, de itt épp elnökválasztás közeleg (legalábbis, amikor elkezdtem írni a bejegyzést, azóta Obama meg is nyerte). Mivel itt ez kicsit másként megy, mint odahaza, gondoltam írok róla pár sort. A rendszert talán úgy lehet a legjobban megérteni, ha nem egy egységes valamiként tekintünk az országra, hanem különálló államok szövetségeként. A szövetség története ugye az 1700-as évek végére nyúlik vissza, amikor az alkotmányban rögzítették az föderációs rendszer alapjait, a kétkamarás parlament,  elnöki hivatal és a legfelsőbb bíróság működését. Az föderáció vezetője az elnök, akit az egyes államokban demokratikusan megválasztott képviselők (a kétkamarás parlament tagjai) választanak négy évre. 

A republikánus és a demokrata párt jelképe.
Ilyenkor mindent elborítanak az elefántok és a szamarak

A két kamara a 435 tagú képviselőházból és a 100 tagú cigányzenekar szenátusból áll. A szenátusba minden állam 2 főt delegál, a képviselőházi helyek elosztása pedig az adott állam létszámától függ, amit 1o évenként frissítenek. Na, most jön a csel: mind a szenátusi, mind a képviselőházi helyekre az adott államban nyertes párt delegál. És ezek a delegáltak foganak aztán szavazni az elnökről, ők az elektorok. Tehát, ha van mondjuk 3 azonos méretű állam, ugyanannyi elektorral, de két államban az egyik párt nyer 51%-kal, míg a harmadik államban a másik párt nyer 99%-kal, akkor is az első párt elnökjelöltje nyer, hiába szavaztak a másikra kétszer annyian, mivel őt csak egy állam elektorokai támogatják. Kicsit fura, de ez van. (Bár most hallottam, hogy egyes államok megosztják elektori szavazataikat a pártok népszerűségének arányában. Amúgy az elektorokat semmilyen törvény nem kötelezei, hogy kire szavazzanak.)

"Ha nem tudod, hogy az út melyik oldalára állj, elb*sz a kamion..."
A kampány során mindent megtettek, hogy az el nem kötelezett választókat megszólítsák.

Az USA-ban a választás hagyományosan a demokrata és a republikánus párt között dől el. (Persze itt is vannak kis pártok, de többnyire annyira kicsik, hogy a jelöltállítás se sikerül nekik... Általában 1-2%-nál nem tudnak többet elérni. Leginkább azért maradnak kicsik, mert sokan úgy vélik, hogy a rájuk leadott voks a szavazat elvesztegetése. Ezzel nagyon nem értek egyet.) A két nagypárt története is megérne egy külön blogbejegyzést, de itt csak röviden összefoglalom a lényeget. Szóval a demokrata párt hagyománosan liberális elveket követ: szabadságjogok érvényesítése (melegjogok, abortusszal engedékenyebbek), "erős" állami szerepvállalás, és mostanában felvették a repertoárjukba a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés szlogenjeit. A republikánusok ezzel szemben a jobboldali konzervatív elvek szószólói: állami szerepvállalás minimálisra csökkentése, adócsökkentés, jóval kevésbé megengedőek a melegjogok és abortusz kapcsán, gyakorlatilag tagadják a globális klímaváltozás létét, a gazdasági fejlődésnek simán alárendelik a környezetvédelmi megfontolásokat. Mivel az USA eladósodása mostanra meglehetősen tarthatatlanná vált, mindkét párt elkötelezett a deficit csökkentése mellett, de ezt teljesen más útvonalon képzelik megvalósítani. Sarkalatos különbség az egészségügyhöz való hozzáállás: míg Obama próbált megvalósítani egyfajta társadalombiztosítási reformot az egészségügyi ellátórendszerből kiszorulók megsegítésére, addig republikánusok felől rengeteg támadják "szocialista" intézkedései miatt (szocialistának nevezik, ami kb akkora sértés, mintha lenégereznék). (Érdekesség kedvéért megjegyezhetjük, hogy a republikánus kihívója az övéhez hasonló egészségügyi reformot hajtott végre nagy sikerrel Massachusetts államban... hogy miért támadják mégis? Leginkább kampányfogásnak tűnik, célja a szélsőséges konzervatívok szavazatainak, és a tea party támogatásának elnyerése.) Az idei választások szereplőiről Balázs blogján olvashattok részletesen: itt.

Érdekes, hogy Magyarországhoz hasonlóan a konzervatívok szerint a média túlságosan
elfogult a liberális jelölt felé.

Még egy érdekes dolog: egyes államokkal a kampány alatt egyátalán nem foglalkoznak, mivel ott egyik vagy másik párt rendszeresen nagy többséget szerez. Ezekre a hátországokra többnyire a választási cirkusz korai szakaszában fókuszálnak a jelöltek, amikor a kampányhoz szükséges pénz előteremtése a cél (pártonként is százmillió dolláros tételről van szó). Egy olyan hagyományosan demokrata államban, mint Kalifornia, gyakorlatilag nem lehet hallani választási hirdetést... itt mindkét párt számára elvesztegetett dollár lenne minden másodperc műsoridő. Viszont azokban az államokban, ahol kiegyenlítettebb a helyzet, szegény választópolgárokat elárasztják a hirdetések, és a jelöltek kampánykörútjaikat is ide fókuszálják. (Az utolsó két napon mindkét jelölt naponta 4 államban kampányolt... :-D Erre kell az a sok pénz.)

Pusztán érdekességképpen megjegyezem, hogy egy 1845-ös törvény szerint a szavazást minden szökőév (azért nem teljesen, mert nem minden negyedik év szökőév), november első hétfőjét követő kedden tartják.

"Meghalt a kutyája... szemét!" Azért itt is tudják, hogy mi a lényeg... 

Van még valami, ami mindenképpen szóra érdemes: nem tudom, hogy más államokban hogy csinálják, de itt Kaliforniában a pártokon kívül egy csomó minden más kapcsán is szavazást tartanak. Ez egyfajta direkt demokrácia, ahol a törvénytervezetekre közvetlenül lehet szavazni. (Hogy milyen kérdések, és hogyan kerülnek kiírásra az egy bonyorultan szabályozott dolog) A lényeg, hogy nagyon érdekes kérdések merülnek fel: ilyen propozícióban szavazták meg többek között az egyneműek házasságának engedélyezését ('o8), és a marihuána egészségügyi célú használatát ('96). Az idei évben is lesz vagy egy tucat kérdés, amiben a választópolgárok állást foglalhatnak: kötelezővé szeretnék tenni annak feltüntetését az élelmiszerek csomagolásán, ha genetikai módosított élőlényeket tartalmaz (ez, mint utóbb kiderült elbukott). Halálbüntetés hatályon kívül helyezése (ez a kezdeményezés átment). Ezeken az állami szinten történő szavazásokon kívül lehet szavazni helyi ügyeket érintő kérdésekben is, mint pl Berkeley-i ivovízhálózat fejlesztése, járdán való űcsörgés betiltása reggel 7 és este 1o között. :-D

Források:

• http://polemia.tatk.elte.hu/
• http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/27774/1/kulfold/Valasztasi_rendszer_az_Egyesult_Allamokban
• http://hu.wikipedia.org/wiki/2012-es_amerikai_eln%C3%B6kv%C3%A1laszt%C3%A1s
• http://en.wikipedia.org/wiki/Election_Day_(United_States)