Mivel Erika január 31-re volt kiírva, nagy volt az esélye, hogy a 25-26. hétvége az utolsó (az elkövetkező 18 évben), amit békésen kettesben tölthetünk, ezért igyekeztünk alaposan kihasználni. Szombaton Hédiékkel ebédeltünk egy aranyos kiülős helyen, ahol élveztük a kaliforniai nap januári sugarait, sőt még a helyi farmer's market-re is ellátogattunk. Szombat délutánra volt egy másik programunk is: az egyik szomszéd pár meghívott bennünket egy hagyományos Burns napi vacsorára. Ez afféle skót költészetek napi vacsora hagyományos fogásokkal, úgymint haggis (birkatüdő, szív és máj felhasználásával készült "puding") és skót whiskey. És persze a vacsora része Robert Burns skót lírikus költeményeinek megidézése is. Ez a program sajnos nem jött össze, mert a pár egyik tagja köhécselt, és nem akarták kitenni Erikát a betegség kockázatának.
Vasárnapra a házkörüli munkák elvégzése után csináltam nagyon finom brassói aprópecsenyét az előírás szerinti kockára vágott hasábburgonyával, amihez desszertnek Erika nagyon finom 'bio' csokis cookie-t sütött.
 |
| Brassói kockakrumplival és Sierra Nevada sörrel (amiről van egy nagyon jó kis videó ahogy nyitott kádakban érlelelik) |
 |
| Csokis süti kinoával és zabpehellyel. Háttérben a mindenórás szakács. |
Aztán Erika úgy éjjel egy óra környékén szólt, hogy kontrakciói vannak, és alighanem kezdődik a szülés. (Remek, nem kell előadást tartanom szerdán a csoportmegbeszélésen, szuper! - gondoltam én.)
:) szép
VálaszTörlésRobert Burns meg jó arc! (kaláka dalokból ismertem meg, de van azóta egy kötetem, mondjuk magyarul)
Skótok a szomszédok vagy ez ilyen helyi hagyomány amerikai költők hiányában?
VálaszTörlésEz ám a multikulti: erdélyi szász városról elnevezett ételt esznek kaliforniai magyarok helyi (?) sörrel leöblítve a skót költő napján. Lehet, hogy svéd bútorboltból szerzett alkalmatosságon - amit Kínában raktak össze - de legfontosabb, hogy közben nem érzik csehül magukat.