Fejőgépem csomagolása demonstrálja, hogy az igazán fejlett anyukák tűsarkúban pumpálnak laptopozás közben. Én ilyen magas szinten még nem állok. |
Aki azt állítja, hogy a szoptatás egy meghitt, csodálatos folyamat, azt szintén jól helyreraknám. Merthogy a gyerkőc jó sokat sírt első két hétben, nagyon nyűgős volt, és végig úgy csinált mintha a hasa fájna. Aztán elmentünk dokihoz, aki jól ránk ijesztett, hogy a baba semmit sem hízott még, és biztos nem kap eleget enni. Pedig úgy tűnt szopik rendesen, de az orvos tanácsára növeltük az adagot. Ez olyan jól sikerült, hogy a melleim úgy kikészültek, hogy az átvágott hasfalamról egészen meg is feledkeztem, a gyerek ellenben még mindig csak sírt.
Nem volt más hátra, mint beizzítani a biztosítótól ingyen kapott elektromos fejőgépet, amit én kezdetben elleneztem, merthát nem vagyok én tehén, de aztán ez mentett meg minket. Ugyanis kiderült, hogy az előirányzott adag kb. 2/3-át tudom letermelni, és mióta kiegészítjük kis tápszerrel, Áront mintha kicserélték volna, kisimultak a ráncai, eszik, kakál és alszik mint a bunda. Mindenesetre azért az nem egy kellemes érzés, mikor kiderül, hogy két hétig éheztetted a gyereked...
De most már azért sínen vagyunk, az egyetlen kényelmetlen pont, hogy pumpálás miatt nem tudom három óránál tovább elhagyni a lakást. Pedig ezt is úgy képzeltem, hogy pár hetesen már a tengernél és a mamutfenyőknél fogunk kirándulni. Nade azért így is aktívkodunk eleget, kis Áron eltúrázott már a pékségig, piacra, edzett az apjával, sőt még foodtruck találkozón is volt :-) Meg is látszik rajta a friss levegő, és hogy végre rendes mennyiségű kajához jut, és gyűrött újszülött jellegét is kezdi elveszíteni.
A szép férfi felsőtest építését nem lehet elég korán elkezdeni. |
Foodtruck találkozó |
Amúgy a második hét végétől már anyukám is velünk van, nélküle már tutira bediliztünk volna, rengeteget segít, és végtelen türelme van ehhez a kisbabához. (Róla csak azért nincsenek képek, mert nem szereti, ha fotózzák, de majd megpuhítjuk :-))
Anyukával |
Apukával |
Ez meg ari. Kis szerencsétlen :-) |
És végül egy vallomással tartozom. Eddig úgy gondoltam, hogy a főállású anyukák az egyszerűbb utat választották, és napjaik nagyrészét lazsálássál töltik. Bocsánat, tévedtem.
Hosszu volt a hallgatas, de akkor igy mar ertheto. Hat, ez a fejes tema tenyleg szivas, egyutterzesem! Ugy eddig nem talalkoztam orjitobb dologgal, mint tehetetlennek lenni egy ordito ujszulottel szemben. Biztatasul:
VálaszTörlés1. En sokszor ereztem ugy, hogy igy meg nem kinoztak meg gyereket, es vajon mi lesz ebbol. De ha megpiszkalod a dolgokat, a legtobb gyerekkel vannak horrorsztorik, csak a tema valtozik. A marketingelt keppel szemben nem olyan konnyu oket eletben tartani, de azert jok vagyunk, foleg ha figyelembe veszed az allatvilagban altalaban megfigyelheto ujszulotthalandosagot.
2. Aron cuki! Es jol mutattok vele. Hatha a nagymamat is sikerult legkozelebb lefotozni :)
3. Innen mar csak konnyebb lesz!
(UI: en emlitettem, hogy pihenni jarok be a munkahelyemre, pedig Frida akkor mar 11 honapos volt :)) )
Innen nézve teljesen jól alakulnak a dolgok, haja is van már , nem is gyűrött, apuka is tud gyúrni, anyuka meg csak kibírja valahogy. (Nem egyszerű nőnek lenni, ha már vallomás.) Egy lesifotózás rapid feltöltéssel csak összejön a nagyiról!
VálaszTörlés